Kisebb, inkább egy hosszabb írói válság után megérkezett az új rész. Kicsit azt hiszem előre haladt Sophie és Harry kapcsolata. Mélyebb vizekre eveztek, és a terveim szerint, ez a víz lesz még mélyebb is.
Nem igazán tudnék mit mondani erre a részre. Sophie szemszögéből nehezen tudtam úgy leírni a dolgokat, ahogyan elterveztem. Igaz kicsit nagy lett Sophie szája, de mégis meghagytam a prűd énjét.
Jó olvasást! (:
Harry Styles, az esőtől ázottan, csapzott hajjal, és vadítóan zöld szemekkel, állt az ajtóm előtt.
Én mint egy bamba kis tehén néztem vissza rá. Összébb húztam magam körül a köntösömet, elszégyelltem magam. Zöld szemeit végig húzta rajtam, olyan lassan, hogy már zavarban éreztem magam. A sötét szobát a kinti villámlások sokasága világította be. Így megvilágította az arcát. Ami elsötétülve meredt rám. Mellkasa szaporán emelkedett, s süllyedt. Kezei az oldala mellett lógtak, ujjait ökölbe szorította.
- Hol van? - morogta.
- Ki? - értetlenkedtem.
- Sophie, hol van? - dörrent rám.
- Nincs itt senki, Harry! - kezdtem elveszíteni a türelmemet.
Durván lódult meg előre, mégis a leggyengédebb módon tol arrébb, belépve a szobába, keresve valakit. Csuromvizes otromba, előnytelen cipői, vizes foltot hagytak maguk után. Főleg Perrie, kedvenc perzsa szőnyegén. Amit egyébként szerintem hamisítvány, de nem szeretném lelombozni ezzel a szőkeséget.
- Na megtaláltad akit kerestél? - szólok hozzá cinikusan.
- Nem. - morogta - Hmmh - fújta ki a levegőt.
-El fogod mondani kit kerestél?
- Jobb ha nem tudod.
Kezdett elegem lenni, Harry Sytlesből. Abból a bunkó, fennhéjázó Harry Sytlesből, aki minden ízben elvette az eszemet. Össze húzott szemekkel, kétkedőn néztem rá. Azon voltam, ha elég sokáig szuggerálom, talán elmondja a dolgot, amitől ilyen lett.
Közelebb lépkedtem hozzá. Jobb kezemet lassan emeltem meg felé. Félénken, bizonytalanul érintettem meg, vizes karját. Még egy lépéssel közelebb léptem hozzá. Már éreztem a testének melegét.
- Megcsókolt? - néz rám.
Kínomban felnyögtem. Az istenit, érints már meg!!!
- Ki?
- Az a kis pöcs. - feleli.
- Te is pöcs vagy! - nézek rá - És megcsókoltál....
- Andyről beszélek, Sophie! - dörren.
Harapós kedvében vagyunk.
- Igen. - suttogom. Nem akarok neki hazudni.
- Jó volt? Jobban csókolt mint én?
- Mi bajod van?
- Ért hozzád úgy ahogyan én? Megölelt úgy ahogyan én?
- Ne neked álljon feljebb, hogy ki csókol meg, és ki ér hozzám! - szállok vitába vele.
- Az enyém vagy, Sophie! - ragadja meg az arcomat.
- Nem vagyok, egy kicseszett tárgy, Harry!
- Miért vagy ennyire, értetlenül sötét? - kiált.
- Sötét? Értetlen? - nézek rá bosszúsan.
- Igen, az vagy! Próbált már meg felfogni hogy kellesz nekem!
Megakadt a levegő, úton a tüdőm felé. Ez a második alkalom, hogy Harry Sytles, a bunkó fiú, ismét szerelmet vallottam nekem. Automatikusan fontam a kezeimet a nyaka köré, hosszú vizes haja, a csuklómra tapad. Ázott illata keveredett, az erős kölnijével. Imádtam. Hatalmas tenyerei a felsőm alatt, a derekamra tapadtak. Oda rántott magához, vizes ruhája, átáztatta, az én vékony felsőmet is.
- Nem csókolt jobban mint te! - súgtam a fülébe.
Rá álltam a lábaira, hogy egy magasságba legyek vele. Fájdalmasan felnyögött, én pedig kinevettem, hisz' tudtam, hogy viccel velem. Beleszerettem, az összes viselkedésébe, amit felém mutatott. Csókot nyomtam, a nyakán kiduzzadó erére, ami lüktetett az ajkaim alatt. Mellkasunk össze tapadt, éreztem nekem verődő szívverését, a morgását ami felszakadt a tüdejében.
- Megnyugodtam! - nyammogta az ajkaim előtt.
- Most jobb lenne ha vissza mennél, a szobádba. - nézek rá - Fáradt vagyok, aludni szeretnék!
- Viccelsz velem?
- Nem. - ingattam a fejem - De ha gondolod, aludhatsz a földön, esetleg Perrie ágyán. Még a fürdő kád is szabad! - incselkedtem vele.
- Sophie Paezer, jobban jársz ha ezt most hagyod abba! - fenyeget.
- Mi lesz ha nem?
- Kidoblak az esőbe...
- Beteg leszek.
A karjaiba kapott, forrón, mámorosan csókolt meg. Azt hittem sose akarja abba hagyni, de pillanatokon belül elszakad tőlem.
- Meggyógyítalak!
- Azt egyből gondoltam. Stabil orvosi kezelésnek vetnél alá, mi? - öleltem át a derekát.
- Meztelenül. - ölelt vissza.
Önfeledten nevettem rá, teljes erőmből, próbáltam vállon csapni. Lassan emelt fel a karjaiba, miközben ajkaimra tapadt. Oda sétált az ágyamhoz. Rátérdelt, lassan előre hajolva, lefektetett rá. Fölém hajolva, mélyen nézett bele a szemeimbe. Végig húztam az ujjaimat, enyhén borostás arcán, olyan puha volt a bőre. Kis pufi. bele szántottam, enyhén vizes hajába, ami vadul göndörödött, a tarkója alatt.
Kezeimet becsúsztattam a felsője alá. Szaggatottan vettem a levegőt, amint próbáltam leszedni róla a vizes felsőt. mellkasán csillogott az esőtől. Bőre tele volt tetoválásokkal. Két madárral a mellkasán, egy kicseszett pillangóval a hasán, lassan állat kertet nyithatna.
- Te nem veszed le a felsőd?
- Nem.
- Az úgy nem fair! Rajtam lassan nincs ruha , te pedig fel vagy öltözve, egy mami köntösbe.
- Ez egy pizsama! Nem mami köpeny! - háborodok fel.
- Gyönyörű vagy, tudsz róla?
Elpirultam.
- Elveszed az eszemet!
Nem bírtam tovább. Hevesen tapadtam ajkaira, melyek duzzadtak voltak az enyémen. Karjai a derekam köré kulcsolód ott, oda szorítva engem, felhevült testéhez. Lábaimat a dereka köré kulcsoltam, lerántva a magamra. Felnyögtem a súlya alatt.
Csak csókoltuk egymást. Vadul. megállás nélkül. Levegő nélkül. Hevesen emelkedő mellkassal, néztem rá. Birizgáltam a haját, miközben olyan dolgokat sutyorgott a fülembe, amitől zavarba jöttem.
- Hagyd abba! - fogtam be a száját.
Sikítva engedtem el, mikor nyalogatni kezdte a tenyeremet. lelöktem magamról, a nevetéstől rázkódó testét. Oldalra döntöttem a fejemet, végig nézve rajta. Mellkasa szaporán emelkedett, ajkai széles vigyorba fordultak, csípője keskeny v vonallá préselődött, enyhe szőr csíkkal a közepén. A nadrágja Félig lelógva, szemtelenül kihívóan szexin, feszült rajta. Hogy képes ilyen szűk nadrágot felhúzni?
- Ki próbálhatok valamit? - gördült mellém, a könyökére támaszkodva.
- Mit? - kérdeztem.
- Valami izgalmasat.
Közelebb hajolt hozzám, ajkai megálltak az én ajkaim előtt.
- Ha csókolózni akarsz, azt már megtettük....
- Sss. Csak engedd meg, hogy megtegyem. - csókolt meg.
- Mit akarsz tenni?
- Élvezni fogod.
Ajkaimra tapadt. Csak csókolt, és csókolt. Annyira elvette az eszemet, hogy észre se vettem, amint a keze már a csípőmön van. Gyengéden szorított, míg kíváncsi ujjai az alsóneműm szegélyéhez vándoroltak. Izmaim megfeszültek. Kifejezetten nem erre az izgalmas dologra gondoltam. Mit akar velem csinálni?
- Harry... - nyöszörögtem.
- Ha nem szeretnéd, csak mond meg! Semmit se akarok rád erőltetni! - nézett a szemeimbe.
- Mi akarsz csinálni? - suttogom.
- Annyit gondolkoztam ezen. Hogy milyen lenne veled lenni. - sóhajtott - Annyira veled akarok lenni, hogy nem tudom mit kezdjek veled, most hogy itt fekszel félig alattam.
Megint elakadt a lélegzetem.
- Bármit is fogok most tenni, amit már nagyon rég meg akarok tenni... De ha nem, azonnal szólsz!
- Mit akarsz te....
- Ígérd meg Sophie!
- Megígérem.
- Kicseszettül jól fogod magad érezni!
Kezeivel jobban szét nyitotta a lábaimat, hogy oda férjen közéjük. Kezdtem megijedni. Fejét becsúsztatta a mami köntösöm alá, majd feljött egészen a nyakamig. megcsókolta a bőrt, ki is szívta egy helyen. Ajkai a nyakamtól egészen a csípőig levándorolt. Végig csókolta a mellkasomat, a melleimet, ahol egy kicsit több időt töltött el mint a nyakamnál. Melleim súlyosak, és érzékenyek lettek, a csókjaitól. Kezdtem begolyózni.
- Milyen puha a bőröd! - kuncogott a köldökömbe.
Meghúztam a haját, mikor beleharapott a kiálló csípőcsontomba. Végig nyalt az egyik csontomtól a másikig. Forró nyelve, égette a bőrömet. Ujjait beleakasztotta a bugyimba, azt hittem lehúzza, olyan óvatosan mint a könyvekben szokták leírni. De Ő egy elmebeteg módjával, szétszaggatta.
- Mhhmm - hümmögött.
Képtelen voltam megszólalni, amint forró nyelvét hozzám érintette. Végig simított rajtam, nem egyszer, s nem kétszer. Mikor magamban éreztem, forróan selymes, lüktető nyelvét, kipukkadtam mint egy pezsgős palack. Az érzések, vad villámként tomboltak bennem. Tépkedtem a göndör fürtöket. Ajkaim mély nyöszörgésbe fulladtak. Mellkasom kidudorodott, az élvezettől, miközben a hátam fájdalmasan kéjes ívben feszült. Combjaimat a feje köré fontam, a fejét pedig közelebb tuszkoltam magamhoz. Úgy éreztem ezt a pillanatot sose rontja el senki.
- Harry... - nyöszörögtem, mint egy kiskutya kinek a fülét húzzák.
- Mhhh. - hümmögött.
Hozzám dörgölte, az orrát, az ajkait, még közelebb nyomva magát hozzám. Nyelve egy pillanatra, egy perce se hagyta abba azt, hogy engem érintsen. Ki-be csúszott, élvezetes rengéseket tolva az alhasamba.
Nem igazán, sikítottam e, vagy csak ordítottam. nem igazán érdekelt, egyszerűen, többet akartam belőle. Többször akartam, hogy simítson végig rajtam a nyelvével. Az orgazmus, hurrikánja, összeborzolt. Csak remegtem, mint a kocsonya.
- Izgi volt nem? - emelte fel a fejét.
Lepillantottam rá, ajkai tőlem csillogtak. Mielőtt hátra vetettem a fejem, még láttam, a szemeim apró résén, hogy végig nyal ajkain, miközben csábosan hümmög.
- Minden rendben? - szorított magához.
- Minden izgalmasan rendben van! - nyomtam csókot a mellkasára.
Hagytam, hogy az ágyra feküdjön, én pedig kis mókusként rámásztam. Lábaim, és az alhasam, remegett, az előbb átéltektől. Szorosan fonta körém a karjait. Azt hiszem sose volt még ilyen jó estém.
Harry Stylesba szerelmesnek lenni, kicseszettül kiábrándító.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése